" Elindul valami, mozog, fejlődik és egyszerre azt mondja, hogy kész. Kikívánkozik festményben, versben, szoborban."
- Tóth Menyhért -
"Tóth Menyhért e mondata azt sugalja, hogy megfogalmazója otthon érezte magát mindhárom műfajban. Bár elsősorban festőként tartjuk számon, saját és mások visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy főiskolás korától kezdve mintázott szobrokat, melyeket szűkös anyagi helyzetemiatt nem tudott kiöntetni, így feltehetően még élete során elveszett vagy megsemmisült, de reménykedhetünk, hogy néhány lappang.
Költészete még kevésbé ismert, verseiből néhány, a róla szóló írásokban, vagy azok kisérőjeként jelent meg. Írásos hagyatéka még feldolgozásra vár. "
- Nagy T. Katalin -
Apám
Meseóriás volt.
Mély vízen híd, párkány.
Lába előtt hevert a hétfejű sárkány.
Fákat oltott.
Védője rügynek, virágnak.
Jó bort álmodott a világnak...
Nyíló virágkehely a két kérges tenyér
Benne édes gyümölcs és ízes kenyér...
Utamat, ha járom
Vagy ha szólít apám,
Vezet ez a két kéz
Vezet édesapám.
Tóth Menyhért