A nagybányai művésztelep oktatói többek között a tehetséges helybeli fiatalok támogatását is célul tűzték ki maguk elé.
Maticska Jenő volt ezek közül az egyik legtehetségesebb.
Kortársai gyakran hasonlították művészetét Camille Corot és a barbizoni iskola más képviselőinek alkotásaihoz.
Mind tanárai, mind a műértő közönség körében a nagybányai festők második nemzedéke legígéretesebb tehetségének tartották.
Ösztönösen kialakult dinamikus természetlátása és színérzékenysége tette lehetővé, hogy már fiatalon művészi színvonalú képeket alkotott.
Sokoldalú művész volt, csaknem száz képből álló életművében tájkép, portré, csendélet és csatakép is megtalálható.
Legkedveltebb témája a nagybányai és Nagybánya környéki táj. 1901-ben egy Kolozsváron rendezett kiállításon első díjat nyert.
Műveivel tizenkilenc évesen, 1904-ben mutatkozott be a Nemzeti Szalon őszi tárlatán.
Festményeinek népszerűségét igazolja, hogy 1911-ben Nagybányán rendezett emlékkiállításán harminckét, magángyűjteményből kölcsönzött képe is szerepelt.
Arcképét Czóbel Béla festette meg.
Apjától örökölt tüdőbetegségben szenvedett.
Huszonegyedik életévének betöltése előtt halt meg.
Czóbel Béla (1883-1976) Maticska Jenő festőművész portréja, 1904
75×55cm olaj, vászon Jelezve
/ Művészeti Központ, Nagybánya /