Kádár Béla (1877-1956)

Kádár Béla   Kanyargós út lombos fák alatt, 1910-es évek  60×62cm tempera, papír   Jel. b.l. Kádár Béla
Kádár Béla (1877-1956)       Nővérek, 1930 as évek   90×60cm tempera, papír  Jel. b. l. Kádár Béla     Kiállítva, Reprodukálva
Kádár Béla    Ülő akt városképpel 74×60cm gouache, papír J.b.l. Kádár Béla
Kádár Béla   Fotelban ülő akt, 1930-as évek    68×49cm  tempera, papír  Jel b.l. Kádár Béla
Kádár Béla  Anya gyermekével, 1930-as évek   70×44cm tempera, papír   Jel. b.l. Kádár Béla
Kádár Béla  Kék blúzos lány portréja, 1930-as évek  54×36,5cm tempera, papír Jel. j. l.  Kádár Béla
Kádár Béla Szerelmesek, 1920-as évek   21×25cm  grafit, papír  Jn.  / Bírálattal
Kádár Béla Ülő női akt lepelben, 1930-as évek    29×20cm tus, papír Jel.j.l. Kádár Béla
Kádár Béla  Tigrisek  23.5×30cm  lithográfia, papír  Jelezve
Kádár Béla  Fürdőző nők  29.5×19cm  lithográfia, papír Jelezve

A budapesti Iparrajziskolában kezdte meg tanulmányait, majd az 1902-1903-as tanévben Balló Ede tanítványaként a Mintarajztanoda hallgatója volt. A következő évben Münchenben és Budapesten szabadiskolákba járt, első rajzait és pasztelljeit 1906-tól a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon szezonkiállításain mutatta be. 1907-ben megnősült első két gyermeke 1908-ban és 1910-ben született.

Rózsa Miklós, a Művészház alapítója kiállítási- és munkalehetőségekkel segítette. 1912-ben a Százados úti művésztelepen kapott műtermet, 1914-ben a Vágó László átépítésében felújított Magyar Színház - azóta elpusztult - mennyezeti freskóit készítette el. 1914-ben és 1917-ben született harmadik és negyedik gyermeke. Hadifestőként részt vett az első világháborúban. 1918-ban az Ernst Múzeumban és a Műterem Galériában volt önálló kiállítása. 1921-ben Max Hevesi bécsi szalonjában Scheiber Hugóval közösen állított ki. 1922-ben a budapesti Belvederében mutatta be legújabb műveit, s ugyanebben az évben jelent meg Hevesy Iván róla szóló könyve. 1923-ban és 1924-ben önálló kiállítási lehetőséget kapott Herwarth Walden berlini Der Sturm galériájában, és Berlinben rendszeresen részt vett nemzetközi csoportos kiállításokon is.

1926-ban a New York-i Brooklyn Museumban, a Société Anonyme egyesület szervezésében rendezett nemzetközi modern művészeti kiállításon - rangos nemzetközi avantgárd művészekkel együtt - sikerrel szerepelt. 1928-ban maga is Amerikába utazott, jelen volt önálló kiállításának a megnyitóján. 1932-ben a londoni The Studio című művészeti lapban jelentek meg az alkotásai. Az 1930-as évektől rendszeresen kiállított Budapesten (Ernst Múzeum, Kovács Ákos galériája, Fränkel Szalon, Tamás Galéria stb.), és jelentős szakmai- és közönségsikert aratott változatos akt kompozícióival. A második világháborút üldözöttként élte át, elvesztette mindkét fiát és feleségét.

Az ötvenes években mellőzték, halála után 15 évvel, 1971-ben volt első emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 2002 nyarán a budapesti Mű-Terem Galéria rendezte meg Kádár Béla közel 150 műből álló gyűjteményes kiállítását, és ekkor jelent meg a munkásságát feldolgozó első magyar nyelvű monográfia. 2003-ban a londoni Ben Uri Galéria rendezett kiállítást - többek között - Kádár Béla berlini Der Sturm galériához kötődő alkotásaiból.