Gundelfinger Gyula (1833-1894)

Gundelfinger Gyula a mai Szlovákiában, Krompachon (Korompa) született 1833-ban. Egész festői életműve a magyar késő romantikának, a magyar plein air naturalizmusnak, sőt a késő 19. századi szimbolizmusnak egy különleges, izgalmas és teljesen egyéni ötvözete. Gundelfinger mindig tájképfestőnek tartotta magát, első kiállított műve is – a címe alapján – egy tájkép volt. Egyik első főműve, a Szinye-Lipóc vidéke című alkotása, amit 1873-ben a müncheni Glaspalast kiállításán mutatott be, s ami már az 1870-es években magyar múzeumi tulajdonba került (Magyar Nemzeti Galéria). A festmény az 1990-es évekig látható is volt a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, közel Szinyei alkotásaihoz. Gundelfinger Gyula tájképfestészetében szinte kizárólag szülőföldjének, Sáros és Szepes vármegyének a helyei, templomai, kastélyai tűnnek föl.

Szepes vármegye alispánjának az unokája, régi korompai család sarja, érdekes rokonokkal Szepes, Árva, Liptó és Sáros vármegyékben, közelebbről: Gundelfinger Gyula (1833–1894). A fiú ötévesen veszítette el apját, s ezt követően anyja, Szinyei Merse Matild feleségül ment gróf Szirmay István huszárezredeshez. Házasságukból 1852-ben született meg Gyula féltestvére, Szirmay Alfréd, aki szintén ötéves volt, amikor apját elveszítette. Az idős Szirmay gróf a király jelenlétében kapott szívrohamot, s fordult le holtan a lováról. Gundelfinger Gyula hallgatag, zárkózott fiú volt, s ezt a különcségét anyja valami rendellenességnek vélte. Férjével együtt úgy gondolták, hogy ebből csak a katonai pálya „gyógyíthatja ki” a fiút. Gyula 1854-ben főhadnagyként hagyta ott a katonaságot, majd 1855-től Bécsben, Düsseldorfban és Münchenben folytatott művészeti tanulmányokat. 1858-tól már kiállításokon is szerepelt, eleinte még Gyulaffy László álnéven.

Gundelfinger az 1850-es évek végétől folytatott viszonyt Probstner Adolfnéval, akinek gyilkosság miatt börtönben ült a férje. 1861-ben megözvegyülvén, az asszony Gundelfingert nevezte ki gyermekei gyámjának. Amikor azonban az asszony is meghalt, a családi vagyont csak úgy lehetett megmenteni a rokonoktól, hogy Gundelfinger 1870-ben névleg házasságot kötött a nagyobbik lánnyal, Probstner Máriával (Mária húgát, Zsófiát 1873-ban Szinyei Merse Pál vette feleségül). Gyula szinte apaként nevelte Alfrédot, a nála tizenkilenc évvel fiatalabb féltestvérét. Münchenbe is magával vitte, hogy festészetre tanítsa, ehelyett azonban csupán annyi történt, hogy Szirmay Alfréd beleszeretett Probstner Máriába. Gundelfinger, öccse boldogsága érdekében, el is vált névleges feleségétől, s összeházasította a fiatalokat. Az 1880-as években aztán Alfréd érdekeit kellett megvédenie a Szirmay rokonságtól: a pereskedést egy párbaj teljesítette ki, melynek során Gundelfinger (aki nem akart párbajozni) lelőtte a harcias Luzsénszky Józsefet, Alfréd sógorát. A tiltott párbajozás miatt fél évre börtönbe is került, de sem a börtön, sem a szünet nélküli pereskedések nem vették el kedvét a festészettől.

Forrás:  Magyar Nemzeti Galéria