Scheiber Hugó (1873-1950)

Scheiber Hugó  Utcarészlet, Tabán, 1910-es évek vége  65,5×89,5 cm olaj, karton Jel. j. l. Scheiber Hugó  /  Kiállítva, Reprodukálva
Scheiber Hugó  Engelmann portré 60×44cm tempera,  papír  Jel. b. l. Scheiber H.  /  Kiállítva, Reprodukálva
Scheiber Hugó  Hölgy páholyban  65×49.5cm tempera, papír Jel. j. l. Scheiber H  / Kiállítva, Reprodukálva
Scheiber Hugó   Mephisto 70×50cm tempera, papír Jel. k. l. Scheiber H  / Kiállítva, Reprodukálva
Scheiber Hugó  Cigarettázó nő 68×56cm  tempera, papír Jel. j. l. Scheiber H  / Kiállítva, Reprodukálva
Scheiber Hugó  Hölgy parkban 70×50 cm vegyes tempera, papír  Jel. b. l. Scheiber H
Scheiber Hugó  Pincérnő poharakkal  66×49cm  tempera, papír  Jel. k. l. Scheiber H
Scheiber Hugó  Nővérek  70×50cm  tempera, papír  Jel. j.l. Scheiber H
Scheiber Hugó  Jazz Band   35×25cm  tempera, papír   Jel.j.l. Scheiber H
Scheiber Hugó  Parkban  70×50cm tempera, papír Jel. b. l. Scheiber H
Scheiber Hugó  Cigarettázó lány lesütött szemmel   68×57cm  tempera, papír  Jel. b. l. Scheiber H
Scheiber Hugó Két högy a bárban  58×68cm  tempera, papír   Jel.b.l. Scheiber H

Fiatal korában a bécsi Práterben díszletfestőként dolgozó apja mellett sajátította el a szakmai alapokat. 1890-ben családja visszaköltözött Budapestre. Ő díszletfestőként kezdett dolgozni, hivatalos oktatásban mindössze 1898-1900 között az Iparművészeti Főiskolán részesült. 1914-ig az impresszionizmus hatása alatt álló plein air táj-és városképeket festett.

Az 1910-es években ismerte meg a német expresszionizmus törekvéseit, csatlakozott a Sturm köréhez, és hamar kialakította egyéni modernista stílusát. 1921-ben már Kádár Bélával közösen állított ki. Élet stílusának kialakulása és barátsága Herwarth Waldennel 1924-től kezdve számos tárlatot eredményezett a Sturm berlini galériájában. Művei a nagyvárosi élet esszenciáját ragadják meg stilizált, expresszív forma-és színvilágukkal. Hazai és németországi ismertsége mellett a világ számos helyén kapott kiállítási lehetőséget: 1924-ben Londonban , 1926-ban New Yorkban és La Pazban, 1930-ban Bécsben mutatkozott be. 1933-ban Marinetti meghívására kiállított a futuristák római rendezvényén. Az 1920-as évek expesszionizmusa után az 1930-as években art-deco stílusra váltott. Kedvenc témája továbbra is a modern városi élet maradt, de számos tájképet, portrét és önarcképet is festett .

Forrás: Haulisch Lenke / Scheiber Hugó 1995.