Bálint Endre (1914-1986)

Bálint Endre (1914-1986) Várakozók 51×42cm monotípia, papír Jel. k.l. Bálint 75
Bálint Endre(1914-1986) Szétszórta javait, 1969 19×27cm monotípia, papír Jel. k. l. Bálint, 1969 Zsennye Kiállított, Reprodukált
Bálint Endre (1914-1986) Hommage Vajda Lajos 50×25cm monotípia, papír Jel. f Bálint 75
Bálint Endre (1914-1986) Bach h-moll szvit variáció 42×51cm monotípia, papír Jel.j. k. Bálint 73 Kiállítva
Bálint Endre (1914-1986) Szentendrei mozaik 49×51cm monotípia. papír Jel.j.l. Bálint 67-71
Bálint Endre (1914-1986) Átívelés II. 70×50cm szitanyomat, papír Jel. j.l. Bálint Endre
Bálint Endre (1914-1986) Álomtöredék 50×70cm monotípia, papír Jel.j.l. Bálint
Bálint Endre(1914-1986) Téli este 35×50cm monotípia, papír Jel.k.l. Bálint

Az Iparművészeti Iskola reklámgrafikai szakán tanult 1930-34-ig, majd Vaszary János és Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1936-tól több nyarat töltött Szentendrén barátja, Vajda Lajos köré gyűlő fiatal művészek társaságában. 1945-ben alapító tagja az Európai Iskola nevű csoportosulásnak. Korai művein a vastag, sötét kontúrok közé szorított motívumok instabil, zaklatott kompozíciókba feszülve a látvány expresszív átírásának szándékáról vallanak. 1945 után erőteljes gesztusokkal festi a háború emlékképeit. 1947-ben Párizsban tanúja és résztvevője a második szürrealista világkiállításnak. Ennek hatására az 40-es évek végén és az 50-es évek elején képzeletbeli lények: manók, koboldok, antropomorf organikus lények népesítik be képeit.

Alkotói válságában, az 50-es évek közepén tudatosan fordul Vajda transzparencia módszeréhez. A rajzokon - amelyeken elindul képi fantáziájának felszabadítása felé - egymásra montírozva már megjelennek későbbi jellegzetes motívumai: lófejes cégér, kerékforma, sváb és arab asszonyok képeinek fragmentumai. Több, korábbi párizsi tartózkodás után 1957-61-ig Franciaországban élt. 1958-ben jelenik meg az Édition Labergerie kiadásában Bálint több, mint ezer illusztrációjával a Jeruzsálemi Biblia, mely elősegíti jellegzetes, késői stílusának kialakulását. 1959-től egymás után születnek jelentős festményei, köztük a Csodálatos halászat (1960), a Népligeti álom (1960), Itt már jártam valaha I-II. (1960). A szürrealizmus kései változatához sorolható műveken soha nem látott, belső tájakon a gyermekkor és a múlt nosztalgiával átitatott , ismerős emlékkép-töredékeinek sablonjai az álom és az emlékezés logikája szerint keverednek az ismeretlen, titokzatos, sokszor félelmet keltő figurációkkal, alakzatokkal, hogy szavakban elmondhatatlan történet szereplői legyenek.

A 60-as évek végén a a 70-es évek elején az epikus jelleget felváltja a művész szimbólum értékű motívumainak felmutatása. Az eredeti összefüggésből kiszakított elemek a főszereplői a festményeknél ironikusabb hangvételű montázsoknak és sokszor groteszkebb fogalmazású objekteknek is. Több kötetben megjelentetett írásai illetve visszaemlékezései a kor művészeti életére vonatkozó fontos források.