Vaszary János (1867-1939)

Vaszary János  Női akt, 1906  70×50cm olaj, vászon  Jel. j. f. Vaszary 1906
Vaszary János  Fehérblúzos nő fotelban, 1917  52×49.5cm olaj, vászon  Jel. b. f. Vaszary J
Vaszary János  Alassio strand, 1933 22×31cm ceruza, papír Jel. j. l. Vaszary Alassio 933
Vaszary János  Balkonon álló nő, 1933  28×19cm vt.papír  Jel.j.f. Alassio 933  Vaszary
Vaszary János Miramare, 1927     40×50cm akv., p.   Jel b.f. Vaszary J.

A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt. 1887-ben beiratkozott a müncheni akadémiára, de fejlődését főleg a Hollósy-kör irányította. 1899-től Párizsban a Julian Akadémián tanult. Stílusát ettől kezdve a párizsi festészeti irányok alakították, 1891-ben Rómában járt, majd rövidebb hazai tartózkodás után 1893-ban ismét Párizsba utazott. Kezdő korszakában úgyszólván egy időben a szecesszióhoz közelítő gobelineket tervezett és realisztikus életképeket festett (Részes aratók, 1901; Szolgalegény, 1902). 1905-ben Olasz-, Spanyol- és Franciaországban járt tanulmányúton. Ettől kezdve vált uralkodóvá művészetében a kolorit (Pihenő nógrádi búcsúsok, 1905). Stílusa egyre oldottabbá vált, s az impresszionizmus felé fordult (Álarcos bál, 1907; Tatai strand, 1909). A háborút realista katonaképekben örökítette meg (Vonuló foglyok, 1915 körül).

1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ekkor alakult ki jellemző stílusa, amelyet a spontán vázlatos festés jellemzett. Birskörték (1918) és Ébredés (1921) c. képei mutatják friss festői temperamentumát. E korszakának fő műve a Parkban (1928) c. képe. 1930-tól stílusa még oldottabbá, vázlatosabbá vált. Főleg Raoul Dufy és Van Dongen művészetének tanulmányozása érződik munkásságán. Ez idő tájt már igen nagy hatással volt a fiatalokra, a Képzőművészek Új Társasága (KUT) egyik vezető mestere, majd a Új Művészek Egyesülete (UME) alapítója lett. Több művészeti díj birtokosa volt, így 1898-ban társulati díjat, 1902-ben pedig állami kis aranyérmet, 1929-ben Genovában aranyérmet nyert. Művészeti elveit több cikkben is összefoglalta.