Iványi Grünwald Béla (1867-1940)

Iványi Grünwald Béla, 1930-as évek Virágcsendélet 70×55cm olaj, vászon  Jel. j, l.  Iványi Grünwald Béla
Iványi Grünwald Béla  Fürdőző nők tájban, 1920 körül  80×100cm olaj, vászon Jel. j.l. Iványi Grünwald B.
Iványi Grünwald Béla  Virágcsendélet, 1930 körül   80×60cm  olaj, vászon  Jel. b. l. Iványi Grünwald B
Iványi Grünwald Béla  Balaton, 1930-as évek 50×70cm olaj, vászon Jel. j. l. Iványi Grünwald B
Iványi Grünwald Béla  Fürdőző nők, 1920-as évek   70.5×100cm olaj, vászon  Jel.j.l. Iványi Grünwald B
Iványi Grünwald Béla   Fürdőzők, 1920-as évek  100×80cm olaj, vászon Iványi Grünwald Béla

A nagybányai művésztelep egyik alapító tagja. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott.1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak c. nagy feltűnést keltő realista festményét (Déri Múzeum). 1894-ben Egyiptomban járt. 1896-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette (Hold felkelte, Völgyben, Tavaszi kirándulás). Része volt a nagybányai iskola megalapításában és célkitűzéseinek propagálásában. 1904-ben a Fraknói-díj elnyerésével Rómában töltött egy évet, hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. 1906-tól megváltozott stílusa, a realista plein air törekvéseket dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel. 1907-ben a kecskeméti művésztelep vezetője lett, itt festett allegorikus kompozíciói közül jelentős a Kecskeméti Kaszinó homlokzatát díszítő műve (1912) és a Tavasz ébredése (1913), amely nagy aranyérmet kapott. Az I. világháború előtt szabad iskolája volt. A háború után a Balatonnál az alföldi festők stílusával rokon, egyszerű előadású, valósághű tájképeket festett.