Munkácsy Mihály (1844-1900)

Munkácsy Mihály  Sonnenschein Regina arcmása, 1863   70×55,5cm olaj, vászon Jel. j. l. Munkácsy 1863  / Reprodukálva Végvári Lajos Munkácsy M.
Munkácsy Mihály Legelésző lovak, 1866   26×30cm olaj, vászon Jel. b. l. Munkácsy  /  Reprodukálva  Végváry L. Munkácsy
Munkácsy Mihály  Fiatal hölgy képmása 1865-66   72×59cm olaj, vászon  Jn.  /  Reprodukálva  Végvári Lajos  Munkácsy
Munkácsy Mihály  Körszakállas férfi arcképe, 1866    47×38 cm olaj, vászon Jel. j. l. Munkácsy M  / Reprodukálva  Végvári L. Munkácsy
Munkácsy Mihály  Naplemente erdőben, 1873  61×49cm olaj, fa   Jel. j. l. M de Munkácsy   / Reprodukálva  Végvári L. Munkácsy
Munkácsy Mihály  Női portré medalionnal, 1871  26×20,5 cm olaj, fa Jel b. l.  M. Munkacsy 1871  / Reprodukálva  Végvári L. Munkácsy
Munkácsy Mihály  Fasor, 1873    55.5×38cm olaj, vászon Jel. j. l.  Munkácsy  / Reprodukálva Végvári L. Munkácsy
Munkácsy Mihály   Zálogház, 1871-73   90×127cm olaj, fa Jn. / Kiállítva, Reprodukálva Végvári L. Munkácsy
Munkácsy Mihály  Műteremben, 1876  37×50cm  rézkarc, papír   Kiállítva, Reprodukálva MNG 2005
Munkácsy Mihály   Milton, 1878  38×53,5cm rézkarc, papír / 1887-es nyomat
Munkácsy Mihály  Ülő nő enteriőrben, 1889  130×96cm  olaj, fa   Jn.   Reprodukálva: Végvári L.  Munkácsy
Munkácsy Mihály Falu hőse, 1875   38x53cm rézkarc, papír  Jel.b.l. Mihály Munkácsy

Szülei halála után nagybátyja , Reök István ügyvéd nevelte fel. 14 éves koráig asztalosinasként dolgozott. 1861-től egy éven át Szamossy Elek mellett tanult, az országot járva restaurált és portrékat festett.1863-ban a fővárosba utazott, ahol Ligeti Antal a Nemzeti Múzeum képtárőre karolta fel a pályakezdő ifjút. 1865-ben a bécsi akadémián Karl Rahl felvette tanítványai közé. Bécs után a müncheni, majd a düsseldorfi akadémiákon folytatta stúdiumait. Első jelentős sikerét a Siralomház című népéletképével érte el, amelyre 1870-ben arany érmet kapott a párizsi Salon kiállításon.Drámai hangja, jellegzetes sötét tónusai Courbet nyomán a műfaj lényegi megújulásának lehetőségét hordozták.

Az elismerés megnyitotta Munkácsy előtt a nemzetközi érvényesülés lehetőségét, 1871-ben Párizsba költözött, ahol realista népi zsánerek sorozatát festette ( Tépéscsinálók, 1871; Éjjeli csavargók, 1873; Zálogház, 1874 ). E műfaj valódi remekművei közé tartoznak az egy-két alakos életképek ( Köpülő asszony,1873; Rőzsehordó nő, 1873 ). Barátja Pál László hívására gyakorta kilátogatott Barbizonba, az ottani új szemléletű tájfestészet hatására kompozícióin mind nagyobb szerepet kapott a táji környezet.

Az 1870-es évek végére már Párizs egyik legismertebb alkotójaként tartották számon. Hírnevét jelentősen növelte műkereskedője, Karl Sedelmeyer, aki a legmodernebb eszközökkel reklámozta Munkácsyt, ám az anyagi biztonság ára a művészi függetlenség elvesztése volt. Sedelmeyer szorgalmazására az 1880-as évektől Munkácsy megkezdte a látványos, színpadias festményeinek sorozatát. Az impozáns méretű pannók legismertebb példája a Krisztus-trilógia ( Krisztus Pilátus előtt,1881; Golgota,1884; Ecce homo, 1896 ). Ezzel párhuzamosan a nehezen értékesíthető népéletképeket felváltották a polgári szalonzsánerek. Munkácsy a magyar fiatalok támogatására párizsi tanulmányi ösztöndíjat alapított.

Forrás: Végvári Lajos / Munkácsy Mihály élete és művei 1958.