Mesterművek a Radnai gyűjteményből- Biblia Múzeum

Nyomtatóbarát változatSend by email

„Kezeink munkáját tedd maradandóvá”

– 20. századi mesterművek a Radnai-gyűjteményből címmel nyílt meg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és a Bibliamúzeum közös tárlata Budapesten.

Mesterművek a Radnai gyűjteményből

A 20. századi magyar képzőművészet meghatározó alkotóinak munkáit tartalmazza Radnai Béla magángyűjteménye, mely a művészetkedvelő mecénás halála után a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumra gondozásába került, és mostantól csaknem fél éven át a budapesti Bibliamúzeumban is megtekinthető. Radnait a korban elsőként az egységes magyar gyorsírás feltalálójaként, az első gyors- és gépíró magániskola alapítójaként és igazgatótanáraként ismerték, ám idővel műgyűjtői tevékenysége miatt is kora meghatározó alakja lett, ehhez pedig éppen sikeres vállalkozása jelentett vagyoni alapot. Bélyegektől a műtárgyakig A húszas-harmincas években a művészeti társaságok a kávéházakban és műgyűjtők lakásán találkoztak. A művészek, műkritikusok és műgyűjtők szakmai-baráti körei közül az egyik legjelentősebb a Gresham asztaltársasága volt, ahol Bartsay Jenő, Bernáth Aurél, Egry József, Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József és Borsos Miklós is megfordultak. Csakúgy, mint Radnai Béla, akinek a figyelmét barátja, Medgyessy Ferenc szobrászművész fordította a kortárs képzőművészet felé – többé-kevésbé szelíden ösztökélve őt arra, hogy pénzét idejétmúlt holmik helyett az alkotásokba fektesse, ezzel is segítve a művészeket. Radnai olyannyira elhivatottá vált az ügy iránt, hogy a kor egyik legjelentősebb magángyűjteményét hozta létre – ezt láthatják az érdeklődők október közepéig a budapesti Bibliamúzeumban.

 

Megvette, mielőtt elkészültek

Bán Boróka művészettörténész a tárlat megnyitóján elmondta: a két világháború között a művek nehezebben találták volna meg a helyüket a mecénások nélkül, a művészek pedig az inspirációs és anyagi forrást jelentő társaságok nélkül. A kissé szemérmes műgyűjtő, Radnai Béla szívesebben látogatta a műtermeket, mint a galériákat, így azonnal lehetősége is nyílt egy-egy alkotás megvásárlására. „Szeretett volna friss művekhez jutni, amelyek nincsenek már kiválogatva, ezért – hogy más ne előzze meg őt – sokszor félig készen vette meg őket. Kezdetben lakása falait díszítette velük, később vált tudatos műgyűjtővé, aki értő szemmel válogatott.” Radnai később maga is szervezett összejöveteleket Cimbalom utcai lakásán. A festményeket, szobrokat, szőtteseket a baráti körébe tartozó kortárs művészek, írók, költők is megtekinthették. Gyűjteménye törzsanyagát az Egry- és a Derkovits-művek alkották, ezeket egészítették ki Bartsay Jenő, Bernáth Aurél, Szőnyi István és mások alkotásai. „A műélvezet, műpártolás végigkísérte életét, de az nem öncélú passzió volt csupán, hanem másokért, a közösségért tett erőfeszítés is.”

 

Meglepetés rajzok

„Radnai a kor sok magángyűjtője ellenében felismerte, milyen nagy értékek rejlenek a szabadkézi rajzban, a grafikában, a papírra és nem vászonra készült művekben” – erről már Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója beszélt. Mint mondta, a vasárnap délelőtti Radnai-szalonokban Borsos Miklós ifjú szobrászművész is megfordult, aki itt ismerkedhetett meg a kortárs művészet olyan darabjaival, amelyekkel máshol nemigen lett volna lehetősége. A gyűjteményt grafikai tárlóiban számos Borsos-rajz is megtalálható, ahogy több olyan grafika is, amely a győri állandó kiállításon nem tekinthető meg. A budapesti kiállítást az a térinstalláció is különlegessé teszi, amelyben ezek a rajzok helyet kaptak, a látogató számára meghagyva a szabad felfedezés lehetőségét.

A „Kezeink munkáját tedd maradandóvá” – 20. századi mesterművek a Radnai-gyűjteményből kiállítás október 13-ig tekinthető meg a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében (1092 Bp., Ráday utca 28).

Jakus Ágnes

Képek: Füle Tamás

Forrás: parokia.hu